…úgy kell az Emberfiának felemeltetnie, hogy aki hisz őbenne, annak örök élete legyen.
/János evangéliuma 3,14-15/
Hónapokkal ezelőtt hívott bennünket egy testvérünk, Mártika Visznekre, hogy segítsük ott az evangélium terjedését. Az előzményekről így írt:
„Hívő életemet évekig a Pasaréti Református Gyülekezetben éltem. A házasságom révén kerültem ebbe a kis faluba, de a közösség hiánya miatt kétségbe estem. Olyan jó volt a testvérek között! Közben súlyos beteg lettem: kemoterápia, sugárkezelés, szteroid, sok-sok könny. A napi igeolvasásom során feltűnt, hogy Isten olykor a pusztába vezette a népét, ott sok mindenre tanította, megpróbálta, de megőrizte őket. Testileg-lelkileg megerősödtem, ám eltelt 17 év imádsággal, és semmi nem mozdult körülöttem: vallásos katolicizmus vesz körül. Uram, itt vagyok a „semmi közepén”, könyörülj ezen a népen, ők is a Te teremtményeid! És most Isten az EMO-t küldte. A polgármester mindenben segített, mindent a kedvünkre tett. Mert mindennek rendelt ideje van.
Igen Atyám, köszönöm szépen, köszönöm, köszönöm!”
Június 6-án 18-an ültünk Viszneken kedves házigazdáink, József és Mártika otthonában, hogy áhítat és imaközösség után elinduljunk. A Gyöngyösi Református Gyülekezethez tartozó falu művelődési házában együtt szerveztünk egy, a Bibliai Logók kiállításból, előadásból és bizonyságtételekből álló két napos lelki programot, erre hívogattunk.
Hálát adhatunk Urunknak, hogy kora délutánra sikerült bejárni a település valamennyi utcáját, s meghívni minden családot.
Facebook – albumunkat itt tekinthetik meg.
Felvételeink a június 6-i, viszneki missziós napon készültek.
Fotók: Szabó Zoltán
